El Kazovszkij verseinek közreadásával fontos feladatunkat igyekszünk teljesíteni.
A művész kamaszkora óta írt verseket anyelvén. E verseket ciklusokba, kötetekbe rendezte, sokat közülük legépeltetett. 2004 májusában – talán egy szerkesztőségnek közlésre, vagy egy kritikusnak, értő olvasónak – összeállított egy kis kötetnyit az ezredforduló táján született verseiből. A kötethez orosz nyelvű önéletrajzot is csatolt. Publikációnkat ezzel a kötettel indítjuk.
Hogy a művész választott hazájában, Magyarországon is értsék, a verseket minen esetben a magyar nyersfordítással közöljük. Először az eredeti szöveg, majd Erdei Ilona, a Szegedi Tudományegyetem Szláv Intézetének docense készítette nyersfordítás következik.
A fordító először 2009 folyamán, a november 5-6-án, a szedegi Grand Caféban megrendezett „A szerelem sivataga” című szimpóziumhoz, Lanczkor Gábor műfordításaihoz készített nyersfordításokat El Kazovszkij néhány verséből. Ezt követően Alapítványunk nevében felkértem, hogy a művész irodalmi hagyatékának feldolgozásával párhuzamosan készítse el El Kazovszkij orosz versesköteteinek magyar fordítását.
A versek többféle módon és feldolgozottságban maradtak meg El Kazovszkij hagyatékában. A művész még életében elvégezte a versek nagyobb részének rendezését. Szentpétervári gyermekkori barátnője, Gyina Klejmann sok verset (elsősorban a Dzsan könyve c. kötetet) gépelt le és gondozott nyelvileg.
El Kazovszkij halálát követően édesanyja, Putolova Irina látott hozzá a kéziratban fennmaradt versek átírásához, sok esetben a töredékes és sok javítással ellátott kéziratok megfejtéséhez. A kézzel átírt verseket Maja Ceszarszkaja Budapesten élő költő és műfordító és e sorok írója írta gépbe és gondozta.
Az így összeálló nyersanyagból válogatta össze a Moszkvában, a Tri kvadrata Kiadónál megjelent Knyiga Dzsana c. kötetet Szilágyi Ákos (M. 2011. 346 p.). Ebből az anyagból válogatott Margócsy István is, aki a Magvető Kiadó számára szerkeszett egy válogatás-kötetet. A kiadói szerkesztő, Király Levente a kiválasztott versek mellé megkapta Erdei Ilona nyersfordításait is. Igy született meg a tizenöt költő műfordításait tartalmazó Homokszökőkút című válogatás (Bp., 2011. 127 p.).
Szövegközlésünk a már említett válogatáson túl El Kazovszkij tizenegy kötetét és néhány különálló versét tartalmazza. Ez utóbbi mappát még bővíteni szeretnénk a hagyatékban maradt különböző versekkel, versciklusokkal. Néhány helyen a szöveg gondozói a jelenlegi orosz helyesírást ill. szóalakot állították helyre, javítottak a központozáson.
Sem az orosz, sem a magyar szövegkiadást nem gondoljuk lezártnak. Még számos helyet kell a különböző szerzői javítások és átírások figyelembevételével pontosítani, a fordítások esetében pedig a több lehetséges értelmezés vagy olvasat szerint javítani vagy másként értelmezni. Hogy mégis közreadjuk El Kazovszkij költői életművének zömét, arra az a mentségünk, hogy Barátunk halála óta eltelt öt évben a hiánya egyre kínzóbbá válik. Versei soha nem tapasztalt közelségbe hozzák lényét, gondolatait, érzéseit. Ha nem is ezzel a céllal íródtak, de vigaszul szolgálnak e kihűlt világban.
2013. március 15.
Siklós Péter